Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Szent Rókus kápolna története

Feljegyzések a móri Rókus-kápolnáról

A magyar történelemből ismert, hogy 1831-ben nagy kolera-járvány szedte tömegesen áldozatait hazánkban. Ennek első hulláma Mórt még megkímélte, mert mindössze négy halálos áldozata volt. Egy újabb hullám azonban már több mint kétszáz áldozatot követelt – feljegyzések szerint voltak olyan napok, amikor tíznél is több temetés volt. A halottakat a külön e célra frissen kijelölt temetőben földelték el, melyet ezután még jó ideig „kolera-temető”-nek neveztek.

Ennek a járványnak az emlékére építtette Lamberg Teréz – a pesti hajóhídon 1848. szeptember végén meggyilkolt Lamberg Ferenc császárai altábornagy húga – a Rókus kápolnát 1837-ben, örökösei pedig annak fenntartását vállalták.

„Hálául az epemirigy vagy kolera eltávozásáért épült. Találtatnak benne Szent Rókus hitvalló, Szent Sebestyén vértanú és Szent Rozália képei”. Az utóbbi két festmény az idők során elveszett, a megmaradt, pestis ellen védő Szent Rókus képe jelenleg oltárképként szolgál.

A kápolnát 1837-ben Farkas Imre apát és székesfehérvári kanonok szentelte fel. Az egyik szobor talapzatában egy egykorú, rövid latin nyelvű iratban az  (1838. október 8.) akkori fehérvári püspök, báró Barkóczy László aláírásával engedélyezi a fogadalmi templom használatát. A bejárat fölötti, akkoriban szokásos „Chronisticum” is a járvány és az építés évére utal.

A kápolna az akkor még jóval forgalmasabb Rákóczi utca és Győri út találkozásánál álló térre épült. Ezeken a széles utcákon gyülekeztek a móri bort Komáromba, Győrbe és Bécsbe szállító fuvarosok, hogy elinduljanak a „Borhordó” úton értékes szállítmányukkal. De itt búcsúztak el az Áldozócsütörtökön Celldömölkre induló móri zarándokok is az őket idáig kísérő családtagoktól, hozzátartozóktól.

Az 1848. december 30-i móri csata egyik összecsapása is itt, a fontos utak találkozási pontján épült Rókus-kápolna környékén történt. Egyik résztvevőjének, Mihálka endre honvéd altisztnek naplójából érdemes egy idevonatkozó mondatot idéznünk:

„A mint Kisbér és Győr felől az út a városban egyesül, egy kis kápolna áll ott… azon kápolna mellé vonulva találtam szakaszomat, erősen tüzelve a kastély felől a széles utczán visszanyargaló, és a kisbéri úton tömegesen „hurrah” kiáltással a városra rohanó vasasokra…”

Érdemes hozzáfűzni, hogy az ütközet 32 halottját is az előbb említett kolera-temetőbe, három tömegsírba temették. A temetőt azóta már „Homoki-temető” néven ismerjük.

A háború előtt rendszeresen voltak a kis kápolnában misék, litániák – hiszen a kapucinus kolostorban nagy számban életek szerzetesek, ezért erre bőven volt lehetőség. De a környéken élő hívek is szerveztek ájtatosságokat esőért, jó időért, járványok idején égi segítségért. Tavasszal, Pongrác, Szervác és Bonifác szentekhez és Orbán pápához, a szőlősgazdák és a szőlőhegyek védőszentjéhez, hogy mentsék meg a móri szőlőket a fagyok pusztításától.

Mór, 2005. június 19-én – két nappal Gonzaga Szent Alajos napja előtt:

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Schwartz Alajos

 

Mór ékszerdoboza a Szent Rókus-kápolna

Elkészült a Szent Rókus-kápolna szobrainak és oltárának restaurálása. Köszönet a nagyszerű munkáért a restaurátornak és a nagylelkű adományokért. A Jóisten adjon erőt, hogy még sokáig tudjuk szépíteni, és aki ide betér megtalálja a lelki békéjét.

Köszönjük, a kápolna imádkozó és gondozó közössége 

2020.06.22.

Kattinston a képre a galériához:

img_0387.jpg